Rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül. :/

Ha az élet hív, menni kell...

Bár a szívem ragyog, hétköznapi vagyok..

A nők szeretik az egyszerű dolgokat az életben, így a férfiakat is.:)

És ordítanám, ahogy kifér a torkomon, hogy én másképpen gondolom...

És akkor azt mondta nekem: bárhogy is alakuljanak a dolgok, szeretném, ha tudnád, hogy te vagy az egyetlen nő, akit valaha is igazán szerettem.

Nos, a fájdalom ekkor jelentkezett...

Már minden nap mosolyogva ébredek. Nincs több könny, sem fájdalom, mert szeretsz.

Te itt lakozol az én szívemben. Gyakran tartozol a lakbérrel, de lehetetlen téged kilakoltatni.

Még csak válaszra sem méltatott.. :/

Tudom, mi a különbség egy rendes pasi meg egy nem rendes pasi között, de még nem döntöttem el, melyiket szeretem jobban. :/

Mikor újra láttalak, csillogtál, úgy fájt, hogy nem vagy az enyém, most lopva nézlek, és látom, hogy nincs mit sajnálnom. ;)

A zene egyszerre fejezi ki a szerelmet és az elválást. Egyszóval az életet.

Nézzük csak, hogyan kezdődik az érzelmi zűrzavar, amit szerelemnek nevezünk. Egy adott személy, mondjuk Te, kíváncsi olvasó, észreveszel egy ellenkező nemű egyedet tömegben. Észreveszed, és attól fogva nem tudod levenni a szemed róla. A szád kiszárad, a szemed kiguvad, a szíved pedig úgy dörömböl, mint apád, ha pityókásan jön haza és befelé akarja nyitni a kifelé nyíló ajtót. Egyszer csak azt veszed észre, hogy az illető személy úgy vonz, mint vasreszeléket a mágnes. Ettől kezdve látszólag semmi másra nem vágysz, mint hogy hozzáérj, megöleld, sőt a szád a szájához érjen, ami - mondjuk meg őszintén - nem egy higiénikus dolog.. A felsorolt tünetegyüttest nevezi szerelemnek az emberiség abban a hitben, hogy ennek az érzésnek lelki és biológiai okok miatt nem lehet ellenállni.

Történnek dolgok az ember életében, melyekre jobb volna nem emlékezni. Jobb volna, de emlékezni kell. Emlékezni azért, hogy soha ne történhessen meg még egyszer, és emlékezni, hogy megtörténhetett.

Bár újra gyerek lehetnék! Aki csak nevet a fájdalmon, és nem siránkozik rajta. Ennyire megváltoztam?

Az álmok nem hazudnak. Az álom valóság. És az emlékek örökké élnek.

Hogy élnél ma, ha tudnád, holnap vége, és nem lesz folytatás?

Rá kellett jönnöm, milyen minimális a szókincsem, nem tudom kifejezni azt a fájdalmat, és felháborodást, amit éreztem. Szánalmas. Magam is tisztában voltam vele, milyen szánalmas vagyok...

Soha nem kértem, mondd, miért adtál? Ami nem volt, az nem fáj..

Mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk.

Édes Istenem, tudom, hogy nem voltam valami hasznos tagja a rajongótáborodnak, de esküszöm, ha ebből a csávából kihúzol, még templomba is elkezdek járni.

Vannak dolgok, amiket nem lehet megrendezni, olyanok, amik igénylik a spontaneitást. Ilyen a csók is. :)

Itt vagyok veled, rád figyelek, érted élek, és feltétel nélkül szeretlek. ♥

Elégedetlenség. A földön éltem, s felhőkbe vágytam. Most a felhőn vagyok, de lelóg a lábam...

Ne feledd, senki sem sértheti meg az érzéseid saját közreműködésed, és engedélyed nélkül!

Bocsáss meg most! Holnap talán már nem lesz bűntudatom....

Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat.

Hiányod kristályfényében ülök, kuporgok egyedül.....

Dühös vagyok, mert nagyon kedvellek, anélkül, hogy bármit is tudnék rólad!

Arcod már csak homály a ködben...

Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény.

Belopódzok halkan a szívedhez. ♥

Átküzdöm magam minden akadályon, és akkor végre eljutok hozzád.

A nap végére többet viselünk el, mint azt reggel hittük volna..

Egy nő férfi nélkül olyan, mint egy hal, bicikli nélkül.:)

Csak elveszett álmok, miket évekig kerestél, újrakezdted százszor, de mindig vesztettél.

Néha a gyomrom kifordul már a szerelmes daloktól, de máskor én is azt üvöltöm neked teli torokból, hogy mennyivel édesebb és szebb ez az élet, hogy ha van olyan, aki mellett én is elviselem magam.

A nő és a férfi külön faj, soha nem fogják megérteni egymást.

Egy páratlan páros voltunk mi ketten, két gyönyörű félhang egy kottafüzetben.

A nyaka most is sima volt, barnára sült arcából ragyogóbban villant kék szeme. Egy szépséghibája volt csak: nem rám villogtatta. :/

Nem tudnék benne megint bízni..

Minden kapcsolatnak van egy életútja. Ha egyszer vége, nem kezdheted el elölről.

Te vagy a kezdet, és te vagy a vég, nélküled nem bírnám, érzem, feladtam volna rég. Csak annyit kérek tőled, hogy mindig itt legyél, hogy mindig velem legyél! ♥

Egy év terápia után a pszichiáterem azt mondta nekem: lehet, hogy az élet mégse való mindenkinek.

Ha nem vállalod, hogy hülyének néznek, nem érdemled meg a szerelmet. :)

Minden szavad megérint, megéget, bezár szívembe téged. ♥

 http://www.youtube.com/watch?v=ES_hckWb1zA&feature=related

Hajolj közelebb, megsúgom, hol várok Rád, a világ végére szaladnék, de Te nem hagynád.

Bármit is adsz egy nőnek, ő még jobbat csinál belőle. Ha élelmiszert adsz neki, finom ételt készít belőle. Ha lakást adsz neki, kényelmes otthont varázsol belőle. Ha spermát adsz neki, ő gyereket szül. A nő mindent megsokszoroz, és tovább fejleszt. Ezért, ha te szarsz a fejére, biztos lehetsz benne, hogy egy tonna szart fogsz visszakapni. ;)

El akarlak felejteni, de túl késő. Már jegyet váltottam az álomvilágba.

Az első csókunkból már éreztem, hogy több vagy nekem, mint az életem.

Én csak a kávéscsészéd szeretnék lenni, hogy biztos legyek abban, hogy minden nap megcsókolsz.