Egy újabb szál cigi, egy újabb gondolat, egy jelentéktelen dolog, de mégis fojtogat..

Egyszer majd elmúlik, és begyógyul a seb, de a csókot, mi szánkon égett, feledni nem lehet.

Flegma vagyok, ez az én nagy bajom, ha nem tetszik, arra az ajtó, angyalom! ;)

Az életem nem telefon, hogy belepofázz! ;)

A szemek szavak nélkül is elmondanak mindent..

Ha egy nőt el akarsz hallgattatni, csókold meg. :)

Emlékek a széfben, a titkok kulcsa egy szép szem..♥

Az élet olyan, mint a körömfestés. Mikor szép, mindig belenyúlunk, és tönkremegy..

Egy semmi vagyok, nem fogok meggyógyulni sohasem. Belém csapott a szerelem villáma, és menthetetlenül eléget. Egy olyan szálka, amit nem lehet kihúzni. Részem nekem, bárhová megyek, mindenhol ő van.

Egyszer már elveszítettelek. Azt hiszem, másodszor is meg tudom tenni, ha ez tényleg az, amit szeretnél.

Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

Keresem a hálószobámban, a fürdőben, az erkélyen, nincs sehol. Állok a szoba közepén, és szólongatom. Furcsán, zavartam érzem magam, meg sem tudom magyarázni, miért, de pánikolok. Amikor nem jön, összegömbölyödöm az ágyamon, és újra átélem az elvesztése fájdalmát.

Az első szerelem csodája, meg ilyesmi. Hihetetlen, micsoda különbség van aközött, hogy olvasol valamiről, a moziban látod, vagy személyesen megtapasztalod.

Soha többé ne lássam a napot, és ne lássam többé mosolyod. Legyünk halottak, az élettől távol, csak csukd le a szemem, fogj erősen, és temess el mélyen a szívedben!

Igaz leszek, mert vannak, akik bíznak bennem. Tiszta leszek, mert vannak, akik törődnek velem. Erős leszek, mert olyan sok a szenvedés. Merész leszek, mert annak kell lennem. Barátja leszek mindenkinek: ellenségnek, társtalannak. Ajándékozom, s elfelejtem az ajándékot. Alázatos leszek, mert ismerem a gyengéimet. Felnézek, és nevetek, szeretek, és magasba emelek.

-Van a szenvedésnek értelme?

-Van.

-És mi az?
-Kinyílik a szívünk.

Nem gondolni rád én már nem bírok tovább. Tőlem hiába tiltanád tested selymes ritmusát, én már megtanultam rég: van, aki csak távolabbról szép, de tőlem senki meg nem véd, belőled ennyi nem elég!

Nevetéssel sajnos nem lehet megváltani a világot..

Sosem öleltelek, mégis érezlek. Sosem beszéltünk, mégis hallak. Sosem találkoztunk, mégis szeretlek...

Mi nem úgy kezdtük, ahogy mások kezdték, mi nem csodáltuk meg a holdas estét, Te csak szelíden - most is érzem - megfogtad a kezem. ♥

Férfi és nő között az a legszebb kapcsolat, amikor nincs köztük semmi kötelék, az akarat, és a véletlen mégis egymás felé taszítja őket.

Vicces, hogy az ember sokáig reménykedik valamiben, aztán amikor végre valóra válnak az álmai, akkor rádöbben, hogy milyen rettenetes a valóság.

Vannak a világon olyan emberek, akik egyetlenegyszer sem ölelnek meg, és sohasem játszanak veled, de akkor is szeretnek. Csak nem tudják, hogyan mutassák ki.

Aki kevéshez szokott, kevésre vágyik, s minél kevesebbre vágyik az ember, annál boldogabb.

A szerelem olyan, akár a szél: nem láthatod, de érzed. ♥

A gyorsan szerelembe eső ember egyik hibája, hogy képzelt dolgokba lesz szerelmes.

Csak arra gondoljunk vissza a múltból, aminek az emléke örömet szerez!

Nélküled, mint az olló egy fele.. van árvább ennél? Suta a sorsom.. hogy vágjak vele? Mit kezdenék, ha nem szeretnél? Csak párban, mint a láb, úgy mehetek tovább!

Te érdekelsz csak: járásod, kisujjad, nézésed kék halai bennem úsznak, megérezlek, ha még a sarkon túl vagy. Te vagy a tükör, hol magamra látok, az ablak, abból nézem a világot, s a labirintus, mindig benned járok.

Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik. Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé. És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.

A hosszú távú kapcsolat nem az elviselés és a hosszas tűrés képessége, hanem a szeretetteljes elfogadásé.

A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján, a vidámság napfényt lop a lélekbe, és azt állandó, véget nem érő nyugalommal tölti meg.

Vannak emberek, akik soha nem jutnak el Fantáziába, és vannak, akiknek sikerül, viszont örökre ott maradnak. És akadnak egyesek, akik eljutnak Fantáziába, és vissza is térnek onnan. Úgy, mint te! És ezek hoznak gyógyulást mindkét világnak.

Valahányszor egy kisgyerek azt mondja: "Nem hiszek a tündérekben! ", egy kis tündér valahol holtan esik össze..

Csak azért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem, amikor szeretni tudtam.. és szeretnek-e, nem kérdeztem..

A halál békés, könnyű... az élet nehezebb..

Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt.

Egy napon észrevettem, hogy szeretem. Miért? A kérdés érdekelt, mert ostoba volt, s a tetejébe megválaszolhatatlan. Iparkodtam felelni a kérdésre. Így feleltem: szeretem.. másképp, mint a többit, másképp, mint mindenkit előtte. Valami van benne, ami számomra elmondhatatlanul ismerős. Mintha egyszer már együtt lettünk volna kígyók és Luciferek között, nagyon régen, a Paradicsomban.

Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek, hogyan kell.

Reggel, elindulva a világba, utcai ruhával együtt mindenki magára ölti a páncélját is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk.:)

És ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya.

Isten nem a kitüntetéseidet, az okleveleidet, és a diplomáidat, hanem a sebeidet fogja nézni..

Nem számít, mennyire fáj, egy szerető szív sose hiábavaló.

Ha szólok hozzád lágyan, halkan, szavam legyen szívedre balzsam.

A boldog napok várása néha sokkal jobb, mint maguk a boldog napok.

Fel kell arra készülnünk, hogy át kell majd kelnünk bizonyos akadályokon, mielőtt az álmaink megvalósulnának.

Boldog az, aki semmit nem vár el, sohasem fognak neki csalódást okozni.

A félénkség nem más, mint ilyen vagy amolyan alsóbbrendűségünk tudata.

Ha bántasz valakit, olyan érzés, mintha magadra maradnál...

Az igazság ott van, ahová sohasem tekintünk..