Egy ölelés, és már nem érzem szívemben a kést.

Szeretni téged.. ez volt a kedvenc tévedésem.

Létezik a szőke herceg. Csak az enyém barna.

Elsuttognám minden titkomat, vágyom rád, oly messze vagy.

A hídon állok, várok a sötétben, azt hittem, mostanra már itt leszel. Semmi sem történik, csak az eső esik, sehol egy lábnyom a földön. Figyelek, de sehol egy hang...

Kétszer egy virágot nem téphet le senki újra.

Gyönyörű vagy.. és aranyos. És egy idióta, hogy itt vagy velem.

Szeretnélek szeretni, de néha néha feledni..

Tudom azt még, hogy visszatérsz, mondd azt nekem, csak értem élsz. Minden nap, minden éjjel úgy hiányzol.

A legnagyobb sebet a gonosz barát üti.

Rá kellett magam ébreszteni arra, hogy felfogjam, én akarom őt, de ő nem akar engem.

Elhiszem neked a mesét, hiszen melletted úgy érzem, mintha hercegnő lennék, és te lennél a hercegem.

Ha nincs térképed, honnan tudod, hogy merre kéne menned? Mindig azt hittem, a térkép dönti el, melyik lesz a helyes út. Pedig ebben nem volt igazam. Nem azért vesztem el, mert nincs térképem, hanem mert nincs hova mennem.

Láttam tegnap egy párt kéz a kézben. Ez nekünk sosem adatik meg. Örökké titkolóznunk kell. Őrizetlen egy mosolyt sem válthatunk, se gyűrűt. csak tünékeny, lopott percek jutnak nekünk.

Lovat sem kérek magamnak, csak egy őszinte igaz szót, mi örökre szól.

Átsírt éjszakák, elvesztett barátok, a világ közepén magadat egyedül találod.

Az a szerelem, amit egy harmadik szét tud választani, sohasem volt igazi.

Egy érzés, mit féltesz, mégis éltetsz. Bízol a szavában, hiszen érte ébredsz.

Leszarom, hogy mit gondolnak, akik azt sem tudják, hogyan hívnak.

Ha most meg kellene halnod, elégedett lennél az életeddel???