2014. január 12., vasárnap

Másfél hete gondolatom másra nem képes, gyűlölöm, hogy a fájásod még ilyenkor is édes.
Egy boldog pár egymásnak szóló mosolyát senki más nem értheti rajtuk kívül.
Akkor nevetünk, amikor valami a legjobban fáj. Nevetünk, amikor mást nem tudunk tenni. A nevetés az egyetlen stratégia, ha kezd széthullani körülöttem a világ.
Élek megint. Érzem, mert szenvedek.

2014. január 3., péntek

A valóság nem könnyű, minden nap egy újabb illúzió rombolódik le.
Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, és megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem jön el.
Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak.
Minden percem veled tölteném, soha nem lehetsz másé, csak az enyém.
Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van és ha ilyen marad, kell-e nekem?
A szerelem egy félreértés két hülye között.
Szakítás után már ne újíts fel régi kapcsolatokat, ne szervezz még egy búcsúlefekvést, újrakezdést, ne alakíts ki "se veled-se nélküled" jellegű kapcsolatokat. Az élet teremt olyan helyzeteket, amikor választani kell. Ne menekülj el a döntés, a választás felelőssége elől.
El kell mondanom egy szomorú hírt. Az "igazi" nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne "igazi". De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.
Minden mosoly visszatér.

2014. január 2., csütörtök

A szerelem gyönyörű dolog. De az egyiknek mindig túl soká tart. A másik aztán ott marad ülve, és a semmibe mered. Néz, mint egy őrült.
Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyű világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.
Névsorolvasásnál:
-Érzelmek? - Hiányzik.
-Fájdalom? - Jelen.
-Bánat? - Most ő a hetes.
-Remény? - Meghalt.
-Szeretsz?
-Szeretlek - feleltem
-Fogalmam sincs, miért...
-Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, szép, tehetséges, rendszerető, belátó, titokzatos, mindig más, kíváncsi, jókedvű, kiismerhetetlen, erős, határozott, kalandvágyó, komoly, megfélemlíthetetlen és bölcs.
Ha bárkit meg akarsz tartani az életben, soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van!
Van, hogy valami attól szép, hogy nem lehet a miénk.