Legszívesebben ordítanék vele, hogy miért teszi ezt. Miért? Én nem hívtam, már majdnem túl voltam rajta, és akkor, mikor minden kezd helyrerázódni, újra felbukkan, és robbant. Felzaklatja az életem, majd eltűnik újra. Ez mire volt jó? Feltépte a régi sebet.. most újra vérzik. Elérte, amit akart. És most ismét elment. Ez kellett? Ha újra találkoznánk, csak kiabálnék, és megmondanám, hogy.. nem, ez nem igaz.. mert hülye vagyok, és ha újra jönne, úgysem bírnám és ismét a karjaiban kötnék ki. Hogy miért? Mert egy hülye liba vagyok, aki egy pillanatnyi boldogságért vállalja a szenvedést. Csak tudnám, miért...