2012. június 25., hétfő

Ígérem, nem zavarok többé, s most már végleg elmegyek. Köszönöm, hogy szerethettelek, köszönöm a felejthetetlen édes perceket, melyek tudatom apró zugába befészkelve élnek tovább bennem. Köszönöm, hogy voltál nekem, és azt, hogy mindig egy véleményen voltunk... mindenért köszönet. És már csak egy valamit kérek: bocsáss meg! Bocsáss meg mindenért, és én is megbocsátok neked minden könnyet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése