Miért nem tudom elfogadni, hogy örökre vége? Miért várom még most is, hogy visszajöjjön végre? Miért álmodom mindig, hogy velem van újra, miért kell naponta gondolnom a múltra? Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem? Miért van, hogy feledni nem tudom ma sem? Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos? Hisz ez köztünk mindennapos..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése